A pentominó geometriai fejtörő játékot a ma is élő Solomon Wolf Golomb amerikai matematikus találta fel, még egyetemista korában. Először egy 1953-as matematikai szemináriumon mutatta be. A pentominó elnevezést is ő találta ki. 1954-ben egy amerikai matematikai szaklapban publikálta. Az első feladványok, cikkek, könyvek is tőle származnak, amivel a tudós társadalom érdeklődését felkeltette az új geometriai probléma iránt. Egyre gyakrabban foglalkoztak matematikai előadásokon a pentominóval. Egymás után jelentek meg más szerzők cikkei is ebben a témában. Hamarosan a nyilvánosság körében is elterjedt, és egyre népszerűbb, kedvelt játék lett.
A pentominó népszerűsége részben annak köszönhető, hogy a készlettel megoldható feladatok nehézségi szintje nagyon különböző lehet, a legegyszerűbb, kisgyerekek által is percek alatt megoldható feladatoktól kezdve a néhány órás vagy több napos komoly fejtörést igénylő, igazi kihívást jelentő feladatokig.
Sajnos Magyarországon közel sem olyan népszerű a pentominó, mint Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Hazánkban az ebben a témában megjelent könyvek és cikkek száma nagyon kevés. A játékhoz szükséges készletek választéka is csekély.
A pentominóval való időtöltés kiválóan csiszolja az agyat, egyben sikerélményt ad, és szórakoztat.
A pentominó fejleszti a kreativitást, a logikus gondolkodást és a geometriai szemléletet. Nagyon alkalmas szakköri foglalkozásokra, beadni való versenyfeladatok kitűzésére, játékos, egyéni és csoportos versenyekre.
A pentominó az iskolai tanításban is jól használható, többféle célra is. A kombinatorikus készség fejlesztésére kiválóan alkalmas. Jól használható szemléltetőeszközként a geometria oktatásában – például a szimmetrikus alakzatok vagy az egybevágóságok, sokszögekkel kapcsolatos fogalmak (oldal, csúcs, él) tanításához –, a területfogalom fejlesztéséhez, ami játékossá, változatossá és egyben érthetőbbé teheti a geometriaórákat.
A különböző elemlerakás-kombinációk előre kigondolásán és megtervezésén keresztül más stratégiai játékok (sakk, dámajáték, go) eredményesebb műveléséhez is hozzásegít.
A sikeres pentominózás ezenkívül elég nagy mértékű alakzatokon belüli tájékozódási képességet igényel, ami növeli az általános tájékozódási képességet a mindennapi életben is. Ennek nagy hasznát lehet venni például utazásoknál és kirándulásoknál az útvonalak ésszerű tervezésével.
A pentominó ezenkívül számos tudományos kutatási feladatot is ad, az általános iskolások számára is „kutatható” nyitott kérdésektől a matematikusoknak való megoldatlan problémákig.
Az a célom, hogy minél szélesebb körben megismertessem ezt a kreatív, gondolkodást fejlesztő geometriai „játékot”, ami nekem is sok örömöt és sikerélményt szerez. Szeretném népszerűsíteni és minél több emberrel megkedveltetni, mivel hazánkban nagyon kevesen ismerik.
A pentominó-készlet 12 különböző 5 területegységű elemből áll. Mindegyik elem 5 egyenlő területű négyzet oldaluknál történő összeillesztéséből áll. Ebből a 12 elemből lehet különféle meghatározott területű geometriai alakzatokat kirakni. Ezen kívül alkalmas egyéb figurális alakzatok (pl. állatok, épületek, járművek stb.) kirakására is. Ha mind a 12 elemet felhasználjuk, akkor 12*5=60 területegységű alakzatot lehet kirakni.
Az 5 területegységű pentominóelemek hasonlóan illeszkednek egymáshoz, mint a 2 területegységű dominó, vagy a 80-as évek népszerű számítógépes játéka, a 4 területegységű alakzatokkal kapcsolatos Tetris elemei.
A pentominó népszerűsége részben annak köszönhető, hogy a készlettel megoldható feladatok nehézségi szintje nagyon különböző lehet, a legegyszerűbb, kisgyerekek által is percek alatt megoldható feladatoktól kezdve a néhány órás vagy több napos komoly fejtörést igénylő, igazi kihívást jelentő feladatokig.
Sajnos Magyarországon közel sem olyan népszerű a pentominó, mint Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Hazánkban az ebben a témában megjelent könyvek és cikkek száma nagyon kevés. A játékhoz szükséges készletek választéka is csekély.
A pentominóval való időtöltés kiválóan csiszolja az agyat, egyben sikerélményt ad, és szórakoztat.
A pentominó fejleszti a kreativitást, a logikus gondolkodást és a geometriai szemléletet. Nagyon alkalmas szakköri foglalkozásokra, beadni való versenyfeladatok kitűzésére, játékos, egyéni és csoportos versenyekre.
A pentominó az iskolai tanításban is jól használható, többféle célra is. A kombinatorikus készség fejlesztésére kiválóan alkalmas. Jól használható szemléltetőeszközként a geometria oktatásában – például a szimmetrikus alakzatok vagy az egybevágóságok, sokszögekkel kapcsolatos fogalmak (oldal, csúcs, él) tanításához –, a területfogalom fejlesztéséhez, ami játékossá, változatossá és egyben érthetőbbé teheti a geometriaórákat.
A különböző elemlerakás-kombinációk előre kigondolásán és megtervezésén keresztül más stratégiai játékok (sakk, dámajáték, go) eredményesebb műveléséhez is hozzásegít.
A sikeres pentominózás ezenkívül elég nagy mértékű alakzatokon belüli tájékozódási képességet igényel, ami növeli az általános tájékozódási képességet a mindennapi életben is. Ennek nagy hasznát lehet venni például utazásoknál és kirándulásoknál az útvonalak ésszerű tervezésével.
A pentominó ezenkívül számos tudományos kutatási feladatot is ad, az általános iskolások számára is „kutatható” nyitott kérdésektől a matematikusoknak való megoldatlan problémákig.
Az a célom, hogy minél szélesebb körben megismertessem ezt a kreatív, gondolkodást fejlesztő geometriai „játékot”, ami nekem is sok örömöt és sikerélményt szerez. Szeretném népszerűsíteni és minél több emberrel megkedveltetni, mivel hazánkban nagyon kevesen ismerik.
A pentominó-készlet 12 különböző 5 területegységű elemből áll. Mindegyik elem 5 egyenlő területű négyzet oldaluknál történő összeillesztéséből áll. Ebből a 12 elemből lehet különféle meghatározott területű geometriai alakzatokat kirakni. Ezen kívül alkalmas egyéb figurális alakzatok (pl. állatok, épületek, járművek stb.) kirakására is. Ha mind a 12 elemet felhasználjuk, akkor 12*5=60 területegységű alakzatot lehet kirakni.
Az 5 területegységű pentominóelemek hasonlóan illeszkednek egymáshoz, mint a 2 területegységű dominó, vagy a 80-as évek népszerű számítógépes játéka, a 4 területegységű alakzatokkal kapcsolatos Tetris elemei.
